Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Munkaviszonnyal kapcsolatos kártérítés képes leírás - Kártérítés.tlap.hu
részletek »

Munkaviszonnyal kapcsolatos kártérítés - Kártérítés.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: karterites.tlap.hu » Munkaviszonnyal kapcsolatos kártérítés
Keresés
Találatok száma - 6 db
Kártérítést kapnak a 98 százalékot adózók

Kártérítést kapnak a 98 százalékot adózók

www.index.hu 'Kártérítést kapnak a 98 százalékot adózók 2013. november 5., kedd 20:32 Újabb esetekben ítélt meg állami kártérítést magyaroknak az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden. Strasbourg szerint a válság nem mentség, ez az adó túlzott egyéni teher, és tulajdonjogot is sért. Nem jogerős ítéletben 11 ezer euró (csaknem 3,3 millió forint) kártérítést és 6 ezer euró (1,8 millió forint) költségtérítést ítélt meg Gáll Eszter Máriának a Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A nő az adóhatóság köztisztviselőjeként dolgozott harminc éven keresztül, onnan 2011 júliusában elbocsátották. Végkielégítését az állam 98 százalékos adóval sújtotta, vagyis 2,4 millió forintot kellett volna visszafizetnie, ezért fordult az EJEB-hez. Szintén a 98 százalékos adóhoz kapcsolódott a volt külügyminisztériumi dolgozó N. K. M. kérelme. A strasbourgi bíróság oldalára feltöltött dokumentumból kiderül, a budapesti nőt harminc év után nyolchavi fizetésének megfelelő összegű végkielégítés illette, de ezt soha nem kapta meg, mert munkáltatója rögtön az adóhatóságnak utalta a pénz 98 százalékát. Az EJEB szerint a munkáltató ezzel megsértette a tulajdonjogot és N. K. M. jogait is, hiszen a dolgozó joggal számolt hosszú távon a végkielégítéssel.'

A munkavállaló kártérítési felelőssége

A munkavállaló kártérítési felelőssége

Nemzeti Foglalkoztat Központ tájékoztatója többek között az alábbi kérdésekről: Mit jelent a leltárhiány? Mikor tartozom a leltárhiányért felelősséggel? Milyen feltételek teljesülése alapozhatja meg a munkavállaló kártérítési felelősségét? Mit tekint az új Munka Törvénykönyve a kárfelelősség alapjának? Mikor nem kell megtéríteni a munkavállalónak a munkáltató kárát? Ki terhel a felelősség, ha a kárt több munkavállaló közösen okozta? Lehetőség van-e arra, hogy munkavállalóként mentesüljek a kártérítés egy részének megfizetése alól? stb.

Leltárhiányért való felelősség

Leltárhiányért való felelősség

AMIT A VÁLLALKOZÓNAK TUDNI KELL A leltárhiány és következményei Sok munkáltató azért nem tudja a leltárhiány miatt a dolgozóját felelősségre vonni, mert nem tartja be a leltározás és a felelősségre vonás szabályait. Nem tudja például, hogyan kell leltárfelelősségi megállapodást kötni. Nem mindegy az sem, hogyan végezzük el magát a leltározást. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat és tanácsokat szedtük csokorba. A munkaviszonyból fakadó kártérítési felelősség szabályait a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.) tartalmazza, éspedig a munkáltatóra és a munkavállalóra nézve egymástól teljesen eltérő módon. A munkavállaló vonatkozásában a főszabály az, hogy a szándékosan okozott kárért a felelőssége teljes körű, míg a gondatlanul okozott kárért a munkavállaló egyhavi átlagkeresete 50 százalékáig felel. Mint ismeretes, szándékosságról akkor beszélhetünk, ha az elkövető a magatartásának - ami lehet tevékenység vagy mulasztás - a következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Ugyanekkor gondatlanságból követi el a cselekményt az, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

Enyhült a munkáltató, szigorodott a munkavállaló kárfelelőssége

Enyhült a munkáltató, szigorodott a munkavállaló kárfelelőssége

Az új Munka törvénykönyve egyik talán legjelentősebb újítása a munkajogi kárfelelősségi szabályok változása. Nagy általánosságban e körben elmondható, hogy a munkáltató kárfelelőssége enyhül, a munkavállalóé pedig némileg szigorodik - mondta el az [origo] - nak az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője. Az új Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai részben új alapokra helyeződtek, valamint erőteljesebb polgári jogias szemléletet kaptak, összhangban a törvény egészét jellemző koncepcióval. Ennek köszönhetően 2012. július elsejétől mind a munkavállaló, mind a munkáltató kártérítési felelősségének megítélése változni fog - hangsúlyozta dr. Cselédi Zsolt.

Nem kap kártérítést a leszakított karú férfi

Nem kap kártérítést a leszakított karú férfi

Nem kaphat kártérítést Aradi Tibor, akinek karját egy rostálókészülék szakította le Burgenlandban májusban - írja a Blikk. A 37 éves férfi a baleset után leszakadt karját a csomagtartóba tette, és maga vezetett be a kórházba, ahol több órás műtéttel próbálták megmenteni a karját, de ez végül nem sikerült. Az osztrák munkaügyi felügyelőség az elsődleges vizsgálatok alapján azt állapította meg, hogy a készülék hibás volt, ez okozta a balesetet. Az ügyet most mégis lezárták, miután a hivatalos vizsgálat szerint a cég nem vonható felelősségre a balesetért. Tibor családja most ügyvédhez fordult, mert szeretnék, ha kiderülne, hogy kinek a hibájából történt a baleset. Ha úgy adódik, talán perelni is fognak - mondta Tibor apja a Blikknek.

Hirdetés
Munkavállaló általános kártérítési felelőssége

Munkavállaló általános kártérítési felelőssége

MARENCSÁK ZSOLT: A munkavállaló általános kártérítési felelőssége, különös tekintettel az új Munka Törvénykönyve javaslatában előirányzott változtatásokra 'Egy új munka törvénykönyve megalkotása már évek óta napirenden van, melynek megvalósítását a 2010-es választások után - több fontos törvény mellett -, a kormány célként jelölt meg, döntően a foglalkoztatás növelése érdekében.[1] Ezt a döntést az is indokolja, hogy a jelenlegi munkajogi kódexet a rendszerváltoztatás idején fogadták el, és az azóta eltelt közel húsz évben jelentős változások történtek, mind társadalmi, mind gazdasági téren. Az 1992-ben hatályba lépett Munka Törvénykönyvének (továbbiakban: Mt.)[2] meg kellett felelni az új demokratikus rendszer jogállami törekvéseinek, és a szociális piacgazdaság által megkívánt foglalkoztatáspolitikának, vagyis a vállalkozás szabadságán túl, a munkavállalók egzisztenciális biztonságának feltételeit is garantálnia kellett.[3] Mivel a munka világa, és a gazdasági környezet is folyamatosan változik, ezért ezt a jognak is követnie kell. A globalizáció, a technológiai haladás, és a terciarizáció átalakította az általunk ismert világot, de az időközben elfogadott Mt. módosítások nem voltak sem átfogó, sem koherens jellegűek, érdemi változást nem eredményeztek, így a szabályozás megmerevedett. .....'

Tuti menü